A kép forrása: diezminutos.es

Kertész Mihály nagy klasszikusa a háromszoros Oscar díjas Casablanca éppen 82 éve, 1942 végén került az amerikai mozikba. Akkoriban még javában tartott a második világháború így a történet különleges aktualitást kapott. Hitler hadserege ugyanis két évvel korábban, 1940 június 14-én vonult be Párizsba, melyet Franciaország kettéosztása követett. Északon német megszállás jött létre, délen viszont Vichy központtal egy német-barát bábállam, mely megörökölte Franciaország gyarmatait is, így többek közt Marokkót és Casablancát.

Az Észak-afrikai Casablanca városa a világháború első szakaszában (1940 júniusától egészen 1942 novemberéig) az Európából menekülni próbálók utolsó állomása lett. A kontinens számtalan országából igyekeztek ugyanis Casablancába a nácik elől menekülők, hogy onnan Amerikába jutva vészeljék át a háborús időket. A történet középpontjában is egy menekülő pár áll: a gyönyörű Ilsa Lund (Ingrid Bergman) és az ellenálló Victor László (Paul Henreid). A fiatal pár egy szép napon Casablancába érkezik, ahol megtudják, hogy csak úgy juthatnak tovább, ha útleveleket (és kiutazási engedélyt) szereznek. Az egyetlen ember azonban, aki ilyesmivel Casablancával rendelkezik, a Cafe Américain cinikus tulajdonosa: Rick Blaine (Humphrey Bogart), aki titokzatos módon nagyon is jól ismeri Ilsát. Ezen a ponton érdemes közelebbról is megismernünk a karaktereket.

A kép forrása: port.hu

A látszólag boldogságban és szeretetben együtt utazó és Amerikába készülő házaspár női tagja (Ilsa) korábban még egy másik férfiba volt szerelmes. Mielőtt a nácik bevonultak Párizsba Ilsa a francia fővárosban élt és egy ideje már halottnak hitt férjét gyászolta. A gyászt azonban hamar elhomályosította egy új szerelem megjelenése: a jóképű Rick Blaine (Humphrey Bogart) felbukkanása. A fiatalok között szenvedélyes kapcsolat alakul ki, ám a nácik bevonulása új helyzetet teremt: menekülniük kellett Párizsból. A menekülés napján azonban az esős pályaudvaron csak Rick jelenik meg, Ilsa önmaga helyett egy szakító levelet küld a férfinak. Rick mélységesen csalódottan és megtörten hagyja el Párizst. Mint később kiderül: Casablancában köt ki, ahol kávézót nyit "Ricks Café Americain" néven. Mivel gyűlöli a nácikat, kapcsolatokat ápol a helyi ellenállással, így kerül hozzá két útlevél, mely bárkit Amerikába segíthet.

Valamivel később Ilsa is megjelenik Casablancában férjével együtt és nagy szüksége van az útlevelekre. Renault kapitány azonban (Claude Rains) résen van: árgus szemekkel figyel mindenkit, főleg Rick bárját, mert ő is sejti ahogyan mindenki a városban, hogy az útlevelek az amerikainál vannak. A német megszállók parancsnoka Strasser őrnagy (Conrad Veidt) fejeket követel, az ellenállók fejét és mindazokét, akik az útlevelekkel kapcsolatba kerülnek. Eközben Ilsa eljut Rickhez és színt kell vallania a férfinak: a dokumentumokért cserébe el kell mesélnie Ricknek, hogy miért hagyta el annak idején és mióta van férjnél. Ekkor kiderül a teljes igazság: Ilsa azon a bizonyos esős párizsi napon, (amikor menekülését tervezte szerelmével) megtudta, hogy halottnak hitt férje valójában életben van (és szüksége van rá). Kénytelen volt lezárni kapcsolatát Rickkel és férjéhez sietnie. Rick keserűen hallja mindezt és italba fojtja bánatát, miközben hűséges társa, a zongorista Sam (Dooley Wikson) a Múlik az időt játssza neki. (Ez a híres dal, a As Time Goes By legalább olyan népszerű lett napjainkra mint maga a film.)

A kép forrása: eater.com 

A dilemma és a lecke innentől alaposan fel van adva Rick számára: vagy átadja Ilsa és férje számára az útleveleket és örökre elveszti a szeretett nőt vagy maga használja fel a kiutazási engedélyeket és új életet kezd Ilsával Amerikában. Természetesen az önzetlenebb utat választja és a filmtörténelem legromantikusabb búcsújával köszön el örökre szerelmétől.

A Casablanca különleges film: egyrészt megteremtette a cinikus és férfiasan lezser hős archetípusát Rick Blaine alakjával, Humphrey Bogart utánozhatatlan alakítása révén, másrészt egy romantikusan megható történettel ajándékozta meg a világot, melyben ellentétes érzelmek is jól megférnek egymással: hősiesség és félelem, önzetlenség és gonoszság, szerelem és gyűlölet. Casablanca bátran néz szembe a nácikkal, zeng a Marseilles Rick bárjában, mindenhol ellenállók vannak és a harc szimbólumának tekintett Victor Lászlót hősként tisztelik. Részben ez az egyik oka annak, hogy Rick a megmentésük mellett dönt. A másik ok, hogy szereti annyira Ilsát hogy lemondjon róla. Pont ahogyan a film  leghíresebb párbeszédében elhangzik:

• - te Victorhoz tartozol. Te tartod benne a lelket. Ha most nem mész el, meg fogod bánni. Talán nem ma, nem is holnap, de hamarosan. Életed végéig.
• - Mi lesz velünk?
• - Nekünk megmarad Párizs. Elveszett mielőtt eljöttél Casablancába, de tegnap újra megtaláltuk.
• - De én azt mondtam, nem hagylak el.
• - Sohasem fogsz. Nekem is van dolgom. Ahova megyek, nem követhetsz, nem teheted amit én. Nem vagyok nemes lelkű. De világos, hogy három ember problémája nem sokat számít ebben az őrült világban. Egy nap majd megérted. Fel a fejjel, kölyök! 

A kép forrása: doubletakefilmblog.com

A Casablanca akárányszor újranézhető nagy klasszikus, három fejelthetetlen színésszel, ők Ingrid Bergman, Humphrey Bogart és Renault kapitány szerepében Claude Rains. A filmtörténelem máig legnagyobb klasszikusa, blogunkon az egyetlen 5/5 csillagos értékelés.

Greg Berlanti korábban inkább forgatókönyvíróként és producerként szerepelt a filmek stáblistáin, ám ezúttal a rendezést is kipróbálta (másodszor ülve a direktori székbe). Ő készítette el ugyanis az idei nyár egyik legfurább romantikus vígjátékát, mely a Vigyél a holdra címet kapta. A főszerepekben a még mindig dögös Scarlett Johansson és Hollywood szép-fiúja Channing Tatum.

A kép forrása: impawards.com

A film érdekessége, hogy központi témája az 1969 július 20-án történt, Neil Armstrong-féle első Holdra szállás, mely köré a script részint egy érdekes alternatív teóriát kerít (talán meg sem történt csak eljátszották az egészet egy stúdióban), részint pedig egy romantikus kapcsolattal színesíti a sztorit mégpedig az indítási igazgató (Channing Tatum) és egy csinos NASA-marketinges (Scarlett Johansson) között szövődő románc képében.

Ami az 1969-es Holdra szállást és az Apollo-11 küldetést illeti: már rögtön az esemény után közzétett az egészről egy kétkedő röpiratot egy bizonyos Bill Kaysing, aki kifejtette, hogy valójában a Földön vették fel az egész "Holdra szállást" és ember soha nem tette lábát másik égitestre. Ezzel elindult az összeesküvés-gyártási dömping, mely a mai napig tart. Sok önjelölt "szakértő" ugyanis tudni véli, hogy a közzétett felvételek hamisítványok, melyet bizonyítanak például a csillagok hiánya a felvételeken, az árnyékok képtelensége, a hajtóművek által hagyott nyomok hiánya és például a Holdon letűzött zászló lebegése (noha a Hold felszínén nincs szél). Bár később a tudományos szakértők rendre magyarázatokat adtak mindezekre, az amerikai közvéleménybe mélyen beépült a csalás gondolata. A Vigyél el a holdra című film is ebből merítkezik részben.

A kép forrása: mafab.hu

A filmben az amerikai kormány úgy dönt: túl nagy a tét, be kell rendezni egy földi helyszínt arra az esetre, ha balul sikerülne a Holdra szállás és ott is le kell forgatni az egészet. Később módosítják a dolgot és Moe Berkus (Woody Harrelson) az elnök megbízottja közli a NASA embereivel: mindenképpen a Földön felvett és meghamisított felvételeket teszik majd közzé a televízióban. A csalással azonban nem ért egyet az indítási igazgató, Cole Davis (Channing Tatum) és a NASA marketingese, Kelly Jones (Scarlett Johansson) sem. Bár valóban leszerződtetnek egy filmes csapatot (akiknek titoktartási esküt kell tenniük) és ténylegesen berendeznek egy eldugott hangárt mintha az a Hold felszíne lenne, sőt fel is veszik ott a Holdra-szállási jelenetet kamu űrhajósokkal, végül elérik, hogy legyenek igazi felvételek is a Holdra lépő Armstrongról és azok kerüljenek adásba a világ számára.

Valószínűleg soha nem tudjuk meg teljes bizonyossággal az igazságot arról, hogy a 69-ben a világ számára sugárzott felvételek valóban a Holdfelszínen készültek e (mint ahogyan a 63-as Kennedy merényletről vagy a 47-es rosswelli incidensről sem derül ki soha az igazság), viszont egy remek filmet élvezhetünk a témáról.

A kép forrása: thehollywoodnews.com

Ami a színészi teljesítményeket illeti: Scarlett Johansson kivételesen nagyot alakít, sőt talán élete legjobbját nyújtja. Karaktere összetett: Kelly Jones ugyanis bonyolult személyiség: gyermekként nyomorog, majd ügyeskedésekre kényszerül, később pedig kisebb-nagyobb stiklik, csalások elkövetésével tudja eltartani magát, melyeket már marketingesként követ el (mikor például a film elején terhesnek tettetve magát ad el biztonsági öves autókat). Állandó csalásai illetve trükkjei miatt figyel fel rá a kormány és bízza meg a történelem egyik legnagyobb trükkjének elkövetésével: a meghamisított Holdra szállás megszervezésével. Ám Kelly legbelül érző ember, szeretetre vágyó nő, aki eleinte megkedveli majd meg is szereti a jóképű Cole-t. Együtt szállnak szembe az amerikai kormány hamisítási terveivel.

Channing Tatum szintén jól játszik, ezzel a szereppel kilép komfort-zónájából, ezúttal nem kigyúrt macsót, hős katonát, táncost vagy valamilyen felszínes karaktert kell megjelenítenie, hanem egy lelkileg többszörösen is sérült embert. Cole Davis ugyanis egészségi okokból nem lehet űrhajós, ráadásul önmagát okolja azért is, hogy az Apollo-1 indítása két évvel korábban katasztrófával végződött. (Egyébként ez tökéletesen igaz: 1967 február 21-én egy start-szimuláció során tűz ütött ki az űrhajó kabinjában három asztronauta életét követelve.) Bár frizurája irritáló és furcsa kerek-nyakú pulóverei is meglepőek (miközben bőrszíne is érthetetlen okokból fura) betudható mindez a 60-as évek sajátos stílusvilágának is.

A vigyél el a holdra megajándékoz bennünket remek poénokkal és vicces jelenetekkel is. Én például nagyokat nevettem azokon a jeleneteken, melyeken a meghamisított Holdra szállást gyakorolják egy hangárban és a rendező eljátszatja szereplőivel a súlytalanságot. Illetve amikor majdnem lelepleződnek, mert élő adásban majdnem belóg valaki a képbe és egy macska is belépked a kamerák elé (szerencsére akkor már az igazi képeket sugározzák, nem a stúdió felvételeket).

Nagyon érdekes az is, ahogyan az 1969-es Kennedy űrközpontot látjuk a filmben, azokat a berendezéseket szemlélve melyekkel az egész Holdra szállást előkészítették. Nálam a film erős 4 csillagos alkotás, mindenkinek ajánlom akit érdekel a 60-as évek világa, a történelem egyik legérdekesebb eseménye a Holdra szállás vagy csak egyszerűen egy jó kis szórakozásra vágyik két remek színésszel. 

A Hang nélkül a kezdetektől vagyis a 2018-as legelső és 2020-as második epizód óta John Krasinski alapötletét és rendezését tükrözi, mely temérdek akciót, horrort és izgulós drámát vegyített össze sajátos eleggyé. Ez lett aztán a siker receptje is, hiszen mindkettő tarolt a jegypénztáraknál és még az IMDb-n is jó értékeléseket kaptak: az első 7,5, a második 7,2 pontot, ami IMDb viszonylatban elég jónak számít. Persze a sikerhez kellett Kraniski gyönyörű és tehetséges felesége, Emily Blunt is, aki kimagaslót alakított mindkét fejezetben. Végül jött a legújabb, harmadik epizód és Krasinski helyét a rendezői székben átvette Michael Sarnoski, Blunt kisasszony pedig teljesen kimaradt a sztoriból. Kétségtelen, hogy egy teljes stílusváltás következett, most egy egészen más jellegű Hang nélkül mozit kapunk.

A kép forrása: screenrant.com

Az új Hang nélkül inkább lelkizős dráma mint valódi szörnyfilm és horror. Míg Krasinskinél a fő irányvonal a horror és az izgalom és mellékszál a dráma, addig Sarnoski filmjében épp fordítva van minden: a legfőbb történetszál a dráma és lelkizés, amihez hátteret ad a szörnyek támadása által kialakuló horror-hangulat.

A középpontban egy halálos beteg 40-es nő áll, Samira (Lupita Nyong'o) aki New York egyik rákkezelő intézetében tölti mindennapjait, szembesülve depressziójával és reménytelen helyzetével. Egy nap, amikor ápolója épp színházba viszi csoportjával együtt, New Yorkot támadás éri: megjelennek a hang-érzékeny idegenek (a pókmajmok, ahogyan én nevezném őket) és megkezdik a tömeges népirtást az utcákon.

Samira macskájával együtt túléli az első rohamot, sőt bujkálása során több éles helyzetet is, amikor az idegenek mindig csak kevéssel vétik el megölését. Egy nap, miközben némán járja a kihalt New yorki utcákat összetalálkozik a jogásznak készülő Ericcel (Joseph Quinn), akivel egymást segítve menekülnek tovább. Kialakul köztük a bizalom és Eric megismeri Samira helyzetét, halálos betegségét is. Közben együtt élnek túl számtalan izgalmas helyzetet: a férfi élete kockáztatásával kerít gyógyszert a nőnek, Samira pedig a vizes meneküléseknél segíti Ericet. Egymást támogatják valód barátokká válva.

A kép forrása: scified.com

Samira csak egyetlen dologra vágyik, hogy halála előtt (mely így is úgy s bekövetkezik) még ehessen egy hamisítatlan New yorki pizzát, édesapjára emlékezve, akivel ez az utolsó közös emléke. Apukája ugyanis jazz-zongorista volt, aki előadása végén meghívta annak idején mindig egy nagy közös pizzázásra. Eric elhatározza, hogy segíti Samirát utolsó vágya teljesítésében, mielőtt a tenger felé veszi az irányt a végső menekülésre (a lények ugyanis nem tudnak úszni).

A Hang nélkül 3 alapsztoriját meg lehetett volna írni egy izgalmas menekülős történetnek egy afféle Z világháború sztorinak is (én legalábbis ilyesmire számítottam), de valamiért a készítők inkább egy könnyes dráma mellett döntöttek. Itt a főhős kezdetektől reménytelen helyzetben van, hiszen halálos rákbeteg, vagyis a komor, dramatikus alaphangulat már a legelső percektől adott. Aztán megismerjük Samira szomorú életét is, jazz-zongorista édesapja korai elvesztésével együtt. Sajnos a másik főszereplő, Eric bemutatása már elsietett, róla csak nagyon keveset tudunk meg. A végeredmény azonban így is egyértelműen egy szomorú, lelkizős dráma szörnyes horror-környezetben, amiről mindenkinek maga kell eldöntenie, hogy többet ad e számára egy egyszerű menekülős, akció-horrornál.

A kép forrása: discussingfilm.net

Ami engem illet: bevallom én talán egy izgalmasabb akció-horrornak örültem volna jobban, rengeteg feszült jelenettel és sokkal több pozitívummal, mondjuk a hősök túlélésével, esetleg egy szerelmespár kialakulásával (akik együtt menekülnek) vagy sikerélményekkel, ahogyan túljárnak az idegenek eszén. De itt nem ezt kapjuk. Hogy ez sajnálatos vagy nem az egyéni ízlés kérdése.

Tőlem a Hang nélkül új epizódja mindenesetre három és fél csillagot kap, mert el kell ismerjem: Lupita Nyong'o remek alakítást nyújt és azért kapunk izgalmas, látványos jeleneteket is így végül egy több műfajból álló, színvonalas egyveleg szórakoztat bennünket temérdek érzelemmel 90 percen keresztül. Bőven megéri egy mozijegy árát.

Emlékszem még kisfiú voltam amikor egy nyaraláson, egy balatoni kertmoziban először láttam a vetítő-vásznon a film készítésekor (1970-ben) csak 35 éves Donald Sutherland-et a Kelly hősei című háborús filmben. A karaktere: Csodabogár vicces figuraként lett a film egyik ikonikus alakja és milliók kedvence, mint furcsa harckocsizó-parancsnok, aki folyton "pozitív kisugárzást" vár embereitől. Emlékszem ekkor figyeltem fel Sutherland tehetségére és innentől kezdve igyekeztem minden filmjét megnézni. Kedvenc színészeim egyikévé vált és szomorúan vettem tudomásul halálhírét június 20-án. Kétségtelenül távozásával egy csillag hunyt ki az égen.

A kép forrása: theguardian.com

A Kanadában született Donald Suherland június 20-án hunyt el, 88 évesen Floridában (Miamiban) hosszú betegség után. Nagyon gazdag életút és színes filmes karrier fűződik nevéhez. Torontóban (Kanadában) végezte el az egyetemet, ahol mérnöki tanulmányokat is folytatott. Később azonban a színészet felé fordult, melyhez a szükséges ismereteket Angliában sajátította el. A 60-as és 70-es évek egymás után hozták el számára a filmes sikereket. Közben két házassága volt és egy élettársi kapcsolata, melyekből összesen 5 gyermeke született, legismertebb közülük: Kiefer Sutherland. Gazdag filmes munkásságát 2017-ben az Amerikai Filmakadémia Oscar-életműdíjjal ismerte el. Emellett két Golden Globe díjnak és két Emmy díjnak is büszke tulajdonosa.

Donald Sutherland alakítása nagyon tetszett a Piszkos tizenkettőben (1967), a Sas leszállban (1976), a Tű a szénakazalban című 1981-es háborús kémtörténetben, a Bosszú börtönében (1989), ahol bizonyította, hogy negatív karaktert is kitűnően alakít, a JFK-ben (1991), a Lánglovagokban (1991), a Parazitában (1994), a Zaklatásban (1994), a Vírusban (1995), az X polgártársban (1995), a Ha ölni kell című 1996-os zseniális drámában, a 2000-es Űrcowboyokban (ahol 65 évesen kiöregedett asztronaután alakít), a 2003-as Olasz melóban, a Büszkeség és balítéletben (2005), a Bolondok aranyában (2008), a Mestergyilkosban (2011), az Éhezők viadala filmekben és a 2019-es Ad Astrában.

Ezek közül nálam kiemelkedik a Tű a szénakazalban (ahol német kémet alakít) és a Ha ölni kell (ahol egy lecsúszott de tehetséges jogász), illetve leginkább a Kelly hősei című film, mert számomra Donald Sutherland mindvégig Csodabogárként maradt meg leginkább, noha legnagyobb elismerését az X polgártársért kapta.

Emlékezzünk a zseniális színészre valamelyik ismert filmjének megtekintésével és főhajtással tehetsége előtt!

Bizony rég volt 1995, amikor az akkoriban 27 éves Will Smith és 30 esztendős  Martin Lawrence először bújtak a tökös miami zsaruk bőrébe, megszemélyesítve Mike Lowrey és Marcus Burnett karaktereit. Gyorsak, fiatalosak, tökösek és mindig felgöngyölítik minden ügyüket. Csak éppen eközben szétlövik a fél várost és idegbajt hoznak főnökükre, Howard kapitányra (Joe Pantoliano). Mike nagy darab, kigyúrt macsó, aki a nők kedvence és rendőr létére is vagyonos, míg Marcus éppen az ellentéte: sokkal törékenyebb alkatú, felesége iránt hűséges, többnyire anyagi gondokkal küzd és gyakran kihívás számára a keményebb helyzetek feldolgozása (mint a hullaházakban lövöldözés, a taccs kidobása nélkül - lásd első rész).

A kép forrása: nytimes.com

A Bad Boys 2 néhány évvel később, 2003-ban egy igazi csihi-puhi akcióorgia lett, sokkal több kemény jelenettel, üldözéssel, bunyóval és lövöldözéssel. Ezúttal Miami mellett már Kubában is folyik a harc, Mike pedig összejön Marcus gyönyörű húgával Syddel (Gabriela Union). A szitu temérdek lehetőséget kínál a remek poénokra, melyekkel Michael Bay rendezése nem is fukarkodik. Újabb 7 év kihagyás után következett 2020-ban a Bad Boys 3, amelyben már 50 feletti a hajtós duó (Will Smith 52, Martin Lawrence pedig 55) így kicsit megfárattabb az egész. Viszont felbukkan a csinos Paola Núnez és rengeteget nevethetünk az idősödő, elhízott Marcus szerencsétlenkedésein.

A kép forrása: indiewire.com

Drámaibbá válik a franchise szegény Howard kapitány halálával és a szomorúság áthúzódik a negyedik epizódra is, hiszen a legújabb részben az ő emlékének védelmében kezd újra akciózni a Mike - Marcus duó. A főgonoszt ezúttal Eric Dane alakítja, aki 20 éve még a mozivásznak ügyeletes szívtiprója volt (például a népszerű Grace klinika című sorozatban).

Hogy milyen film a Bad Boys 4? Akciódús, vicces és látványos, de valahogy mindent picit már takaréklángon adagol a nézőknek. Ugyanakkor előrelépés a harmadik részhez képest, ahol túlságosan rámennek az "öregedő zsaruk" ütőkártyára és szinte debil szintre viszik a nyuggerkedésre vágyó Martin Lawrence karakterét. A legújabb epizódban viszont újra akciókész a festett hajú, jó formába hozott páros és láthatóan nem törődnek a ténnyel, hogy már mindketten a 60-hoz vannak közelebb. De tény, hogy jól áll nekik a dolog, mi pedig újra jól szórakozhatunk akcióikon és poénjaikon. Újra szól az Inner Circle song (a What you wanna do?) kapunk nosztalgia-elemeket is sőt bónuszként egy kis krokodilokkal harcolást is mellé.

Az IMDb-n 70%-ra értékelik egyelőre (18 ezer voks után) és ennél kevesebbet én sem adhatok az örökifjú párosnak, sőt 4 csillagra értékelem, arra biztatva a franchise rajongóit, hogy ne hagyják ki.

A legjobb filmek listáját az IMDb (TOP-250 Movies) évek óta vezeti, mégpedig milliók szavazatai alapján, mely voksok és vélemények a Föld szinte minden országából érkeznek folyamatosan. Ezek alapján állandóan korrigálják és aktualizálják a listát, bár a legelső 12 film sorrendje alig-alig változik rajta egy ideje. Ezek a következők: A remény rabjai, A keresztapa, A sötét lovag, A keresztapa II, Tizenkét dühös ember, Schindler listája, A gyűrűk ura: A király visszatér, Ponyvaregény, A gyűrűk ura: A gyűrű szövetsége, A Jó, a Rossz és a Csúf, Forrest Gump, A Gyűrűk ura: A két torony.

Ugyanakkor a port.hu is összeállított egy hasonló listát 2017-ben, a magyar szavazók számára, melyet szintén aktualizálnak időnként. Érdekes kérdés, hogy EZEN a bizonyos hazai listán melyek a legnépszerűbb filmes alkotások itthon, Magyarországon. Nézzük ezeket sorban, az legelső hármat kiemelve:

A remény rabjai

Eredeti címe: The Shawshank Redemption, rendező: Frank Darabont, megjelenés éve: 1994. A történet eredetileg Stephen King 1982-es kisregény-gyűjteményében a Different Seasons-ban jelent meg Rita Hayworth and the Shawshank Redemption címmel. Alig 12 évvel a regény megjelenése után, vagyis 1994 -ben, a magyar származású (56-os menekült szülők gyermeke): Frank Darabont készítette el a filmes változatot két kiváló színésszel, ők: Tim Robbins és Morgan Freeman. A sztori egy ártatlanul elítélt amerikai bankár története az 50-es és 60-as években, amikor az említett férfi 20 évet tölt a Shawshank börtönben, majd megszökik (mégpedig zseniális módon). A történet lényeges eleme az a barátság, mely a főhős, Andy Dufrense (Tim Robbins) és a társa, Ellis Boy Redding (Morga Freeman) között szövődik.

Forrest Gump

Rendező:  Robert Zemeckis, megjelenés éve: 1994, főszerepben: Tom Hanks. A filmet elhalmozták Oscar díjakkal 1995-ben, teljes mértékben megérdemelten. Az alaptörténet egy gyenge képességű férfi: Forrest Gump életútját mutatja be gyermekkorától egészen odáig, amíg a háborút is megjárva, sikeres sportemberként és gazdag üzletemberként visszavonul és saját gyermekének nevelésébe kezd, a társadalom megbecsült tagjaként. A filmben rengeteg történelmi utalás van a 60-as és 70-es évek Amerikájának történelmi fordulataira: mint a Watergate-botrány vagy a hippi mozgalmak (tüntetések), Nixon elnöksége ...stb. A történet annak bizonyítása, hogy azok az emberek is lehetnek értékesek és sikeresek, akiknek az élet nem oszt jó lapokat, viszont jó-szándékkal, jóindulattal és hittel élik életüket.

Halálsoron

Eredeti címe: The Green Mile, rendező: Frank Darabont, megjelenés éve: 1999, főszerepben: Tom Hanks. A halálra ítéltek cellasorát nevezik az amerikai börtönökben halálsornak vagy siralomháznak. A film cselekményének helyszíne is egy ilyen cellasor, a zöld mérföld (a padló színe okán) mégpedig a Cold Mountain fegyházban. Az 1930-as években járunk, amikor Amerikában még erős a fajgyűlölet. A központi karakter Paul Edgecomb (Tom Hanks), a börtönőrök parancsnoka, aki emberséges módon fogadja, a börtönébe érkező hatalmas termetű és színes-bőrű John Coffeyt, aki mint kiderül különleges gyógyító képességekkel rendelkezik. Végig-követhetjük a rabok és őrök mindennapjait, megtanulva, hogy akadnak gonosz és értéktelen emberek az őrök között és bizony előfordulnak értékes emberek az elítéltek táborában is.

Ami a hazai legnépszerűbb filmek listáját illeti: negyedik helyezett az Életrevalók, ötödik a Terminátor 2, a továbbiakban pedig így folytatódik a sor: Keresztapa, Vissza a jövőbe, Szerelmünk lapjai, Elrabolva, Kapj el, ha tudsz, A tanú, Gran Torino.

Az Andor című Star Wars streaming-sorozat abban az idősíkban játszódik, amit a klasszikus részek (SW 4,5,6) közvetlen előzményének tekintünk: vagyis még csak érlelődik a felkelők szövetségének teljes összefogása és döntő fellépése a császár és pusztító halálcsillaga ellen. A Rogue One előtti években járunk tehát, amikor Cassian Andor a törvényen kívüliek útjára lép majd ezt követően lassan és fokozatosan a felkelés egyik kulcsfigurájává válik. A főszerepben Diego Luna látható, aki kitesz magáért és élvezetesen, színesen formálja meg a felkelésben fontos karaktert.

A kép forrása: es.gizmodo.com

A 12 részes sorozat (vagyis az első évad) első néhány epizódja sajátos bevezetés: Cassian Andor előéletét láthatjuk, vagyis azokat a körülményeket, amelyek között idős édesanyjával él a birodalom egyik ipar-bolygóján: a Ferrixen. Bár mint kiderül Cassian valódi bolygója a Kenari (mely egy elmaradott bányász-telep), itt született ugyan, de gyermekként messzire került innen. Nevelőszülők viselték gondját: Clem és Maarva. Még gyerek, amikor a szeme előtt ölik meg nevelőapját, mégpedig a birodalmiak, így bosszút akar állni, ám kísérlete kudarccal végződik: 3 évet kap a fiatalkorúak börtönében. A sztori kezdetén már újra szabad és a Ferrixen él édesanyjával Maarva -val. [Innentől spoileres az írásom a bekeretezett rész végéig!]

Az Andor egy nagyon jól megrendezett, sok izgalmas jelenettel telepakolt és élvezetes Star Wars sorozat, mely nálam bőven beelőzi a Mandalorit, az Obi-Want, a Boba-Fett sorozatot és az Ahsokát is. (A legújabb élőszereplős streaming sorozat az Akolitus még csak harmadik részénél jár [ennyit látható belőle a Disney+ on] így még nem alakítható ki róla egyértelmű vélemény.)

Negatív kritika csupán három alakult ki bennem:az egyik, hogy a script és a rendezés túl nagy játékidőt ad a birodalmi nyomozóknak (a filmben felügyelőknek hívják őket), noha unalmas karakterek és az őket alakító színészek is nagyon gyenge alakítást nyújtanak. Ők kergetik Cassiant végig a sorozat alatt. A második problémám, hogy a Star Wars világ két legfontosabb karakterét még csak meg sem nagyon említik a sorozatban, ők: Darth Vadert és Palpatine. Ez szerintem nagy hiányosság és kicsit megnehezíti a sztori elhelyezését is a Csillagok háborúja világban.

Adria Arjona és Diego Luna. A kép forrása: www.cbr.com

A harmadik, legfontosabb negatív kritikám az ellenállás bemutatására vonatkozik: enyhén szólva is furcsa ugyanis, hogy miközben néhány évre vagyunk attól, hogy a negyedik epizódban (Egy új remény) lássuk a felkelők bevetését a Halálcsillag ellen, vadászgépekkel, hatalmas cirkálókkal és egy jól felszerelt támaszponttal, aközben az Andorban a lázadók még erdők mélyén bujkálnak, szervezetlenek, pár ügynökük van csupán és lopni kénytelenek ahhoz, hogy legyen némi pénzük. Vezetőjük, Mon Mothma szenátor-asszony még szinte semmit nem csinál és a titokzatos Luthen Rael, aki az egyedüli vezetésre alkalmas figura, képes lenne arra, hogy megölesse Cassiant. Az egész felkelés zilált és amatőr. Ez csak akkor nem lenne probléma, ha mondjuk több évtizedre lennénk a yavini csatától, de nem ez a helyzet. Túl nagy a kontraszt az Andorban vázolt kezdetleges állapot és a negyedik epizód profizmusa között ahhoz viszonyítva, hogy csak néhány év telik el a két helyzet között. 

Az említett kritikákon túl azonban sokkal több a pozitívum: jók a helyszínek, látványos a börtön, remek alakítást nyújt a három főszereplő: Diego Luna, Adria Arjona, Stellan Skarsgard és profi a rendezés, rengeteg izgalmas, látványos jelenettel. Igazi Star Wars film-élmény. Ne hagyjátok ki!

Ami az IMDb értékelését illeti: ott jelenleg az élő-szereplős Star Wars sorozatok versenyében a Mandalori és az Andor áll az élen (a Mandalori 8,6, az Andor pedig 8,4 ponttal), a többi sorozat lemaradást mutat, így az Ahsoka (7,5), Boba Fett (7,2) és az Obi-Wan (7,1) is.

Morpheus az álmok istene, a görög és római mitológia fontos szereplője a kereszténység előtti időkből. Álmaink meghatároznak bennünket, nem tudjuk befolyásolni őket, gyakran legrejtettebb vágyainkról vagy félelmeinkről tanúskodnak, mindig őszinték. A filmek világa pedig szorosan kapcsolódik az álmok birodalmához, mindkettőben lehetséges szinte minden. Blogunk neve EZÉRT lett Morpheus (magyaros írásmóddal: morfeusz).

A kedvenceinkről itt olvashatsz, mint ahogyan mindig megjelentetjük véleményünket, ha érdekességbe botlunk. [[]]

[syberstudios]